NJSZ hír, Budapest, 2011. július 8. Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.njsz.hu

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyva megalázóan alacsony kártérítést állapított meg egy 2006. október 23-án kilőtt szemű tüntetőnek 2011. július 5-én tartott tárgyaláson. A Fővárosi Bíróság a dr. Zétényi Zsolt, ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke által képviselt Cs. Attila felperesnek a Készenléti Rendőrség alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozott elsőfokú, 28. P. 20.087/2009/22.sz. ÍTÉLETE szerint „ A bíróság megállapítja, hogy alperes azzal a magatartásával, hogy az állományába tartozó rendőr gumilövedék kilövésével maradandó testi fogyatékossággal járó súlyos testi sértést okozott, megsértette felperes jogát a testi épséghez és emberi méltósághoz.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.600.000 (tízmillió-hatszázezer) Ft-ot, és ennek 2006. október 23. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 600.000 (hatszázezer) Ft perköltséget.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.”

A történeti tényállás szerint „2006. október 23-án Budapesten a nappali óráktól a Kossuth tér, az Alkotmány utca, a Nyugati tér, Bajcsy-Zsilinszky út, Erzsébet tér, Deák tér, Dohány utca, valamint a Blaha Lujza tér és Ferenciek tere környékén be nem jelentett tüntetések zajlottak. A rendőrség a demonstrálókkal szemben tömegoszlatást alkalmazott.

Felperes ezen a napon az esti órákban a Budapest, VII. kerület Blaha Lujza tér - Rákóczi úton az Astoria irányában a jobb oldalon tartózkodott, az ott lévő árkádok alatt, amikor a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (majd Készenléti Rendőrség) alperes egy rendőre 17,5 mm-es gumilövedékkel 15-25 m-es távolságból meglőtte.

A felperes ennek következtében a bal szeme áthatoló sérülését, az arcbőr zúzódását, a bal oldali alsó és felső szemhéj sérülését, zúzódását, a szemgödör falának törését, koponyalapi törést, a keményburok sérülését, lágyburki bevérzést, az agy állományának zúzódását, traumás agyduzzanatot szenvedett el.

A felperest a mentőszolgálat szállította a Fővárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézetbe, ahol október 23-24-én elsődleges traumatológiai ellátásban részesült.

Október 24-én áthelyezték az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetbe, ahol előbb az Intenzív és Anaesthesiológiai Osztályon, majd október 26-ától november 22-ig az Idegsebészeti Sérültek Osztályán kezelték, traumatológiai, idegsebészeti, és szemészeti szakellátásban részesült. Október 24-én a bal szeméből a gumilövedéket eltávolították és a szemhéj sebeket összevarrták. November 13-án feltárták és ellátták a koponyaalapi törést, és a szemgolyót eltávolították.

A felperes 1969-es születésű. Nőtlen, édesanyjával él egy háztartásban. A történtek idején állandó munkával nem rendelkezett. Jobb szemére nagy fokban tompalátó (amblyop). Ez az elváltozás gyermekkorában alakulhatott ki, idejekorán nem vagy nem megfelelően korrigált távollátás következtében, (mely állapot - távollátás - felperesnél is fennáll), és bizonyos életkor (általában 10-14 éves kor) után már nem javítható, véglegessé vált.

Kórházi ellátásának idején felperes fekvőbeteg volt, sérülése óta pedig - csökkent látása következtében - keresőképtelen. Káreseményből eredő látószervi károsodása - tekintettel tompalátására is - 90 %-os. Az elszenvedett sérülésből kifolyólag, azzal összefüggésben jelen állapotában össz-szervezeti egészségkárosodása 80 %-ra tehető. Felperest jelen állapota minden olyan tevékenység végzésében akadályozza, melyhez kétszemes együttlátás (térlátás v. sztereólátás) szükséges. Akadályoztatva van minden olyan tevékenységben is, melyhez legalább egyszemes éleslátás szükséges. Tekintettel arra, hogy a legtöbb munkakör betöltéséhez meghatározott és minimális mértékben szükséges éleslátás, ezért munkavállalási esélye érdemlegesen csökkent. Ezen kívül állapota akadályozza számos (szabadidős) tevékenységben, olvasásban, autóvezetésben is.

Felperesnél a káreseménnyel ok-okozati összefüggésben kialakult egy ún. posttraumás stressz zavar szindróma szorongásos-depressziós tünetekkel, alvászavarokkal, étvágytalansággal, testsúlycsökkenéssel, késztetései beszűkülésével, időszakos agresszív késztetésekkel. Ehhez társul jobb szemén tompalátás és bal szem perbeli káresemény miatti műszemes volta.”

Tény az, hogy az alperes peren kívüli egyezség keretében megfizetett a felperesnek kártérítésként 4.400.000 Ft tőkét, és annak 2006. októberétől a kifizetés napjáig számított késedelmi kamatát, valamint a beszerzett pszichológiai orvos szakértői vélemények 80.190 Ft költségét.

Az ítélet ellen Cs. Attila a jogi képviselője, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat tagja és elnöke útján fellebbezett a Fővárosi Ítélőtáblához. Kértük, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét keresetünknek kártérítésre irányuló részét elutasító rendelkezései tekintetében megváltoztatni, a nem vagyoni kártérítés összegét 15.600.000 Ft-ra és törvényes kamatára felemelni; az alperest általános kártérítésként 2006. november 1-től kezdődően havi 110.000 Ft, a megelőző év fogyasztói árindex-változásának megfelelően évente módosítandó havi járadék megfizetésére és nyilvános megkövető nyilatkozat megtételére kötelezni szíveskedjék.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyta a 2011. július 5-én tartott nyilvános tárgyaláson. Így a teljesen munkaképtelen 43 éves Csorba Attila, a 2006-os rendőrterror legsúlyosabban sérült és károsodott  áldozata összesen tizenötmillió forintból és kamatából kell éljen élete végéig, s havi járadékban nem részesülhet, mert nem igazolta megfelelően a károkozás előtti kereseti viszonyait, s ezen döntés szerint nem értékelték javára a járadékigény elbírálásánál azt a vitathatatlan tényt, hogy hátralévő életében soha nem vállalhat kereső tevékenységet, azaz jövőbeli vagyoni kára folyamatosan megmutatkozik, s egyáltalában nem értékelték vitathatatlan vagyoni károsodását, mert semmilyen vagyoni kártérítésben nem részesül.

A tényálláshoz tartozik, hogy Cs. Attila legutóbb már elfogadta az állam által feltételesen, nem kötelezően tett, járadékra is kiterjedő ajánlatot (rendezési javaslatot), amit a rendőrség képviselője már a kormányváltás után visszavont. A hatályos országgyűlési határozat és kormányhatározat értelmében és szellemében elvárható lenne, hogy a Magyar Állam tisztességes peren kívüli ajánlatot tegyen, ellenkező esetben ezen súlyos ügy árnyékot vet a 2006 őszi rendőri jogsértések orvoslási folyamatának egészére. Egyébként is tapasztalja a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, hogy 2006 őszi rendőri jogsértés miatti, tavaly nem rendezett kárigényeket a lényegében kormányváltást megelőző kelletlen hozzáállással fogadják a rendőri szervek, így többek között elutasították a 2006. október 23-án hajnalban a Kossuth térről felülvizsgálati ítélet által megállapítottan jogellenesen szétoszlatott tüntetők kárigényét is.