2010. június 7-én, hétfő délután Vona Gáborral közös sajtótájékoztatóján Gaudi-Nagy Tamás bejelentette: kedden (azaz ma) nyújtják be a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló ítélet elleni kérelmet az Emberi Jogok Európai Bíróságára Strasbourgban. Szerinte minden okuk megvan a bizakodásra,
mert a strasbourgi irányadó gyakorlat alapján a szervezet belefért az egyesülési jog kereteibe.

A Fővárosi Ítélőtábla 2009 júliusában helybenhagyta a Fővárosi Bíróság 2008. december 16-i ítéletét, amelyben kimondták a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását. A tavalyi jogerős ítélet szóbeli indoklásakor a bíró hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület része, így a feloszlatás szükségszerűen megszünteti a Magyar Gárda szervezeti kereteit.

A Jobbik elnöke és frakcióvezetője hétfőn a parlamentben újságíróknak arról beszélt, hogy négy olyan eljárás van ellene folyamatban, amelyet szerinte politikai koncepció alapján indítottak. Úgy látja: ezeknek
köze van ahhoz, hogy a Jobbik, a "semmiből kinőve" bejutott az Országgyűlésbe. Emellett született egy társadalmi szervezet, a Magyar Gárda, amely azt a közéleti tabut döntötte meg, hogy itthon a társadalom nem szervezhető. Megjegyezte, hogy a gátakon most is "százak dolgoznak a Magyar Gárda egykori tagjai közül".

Vona Gábor elmondta még: múlt héten levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, és ebben ismét javasolta, hogy a Magyar Gárda ügye is legyen a Nemzeti Konzultáció része. Vona Gábor szeretne erről
tárgyalni a kormányfővel, bemutatni neki a Magyar Gárda valós történetét, és mint fogalmazott: bízik Orbán Viktor józanságában, illetve abban, hogy meggyőzhető. Bízik abban is, hogy itthon olyan
politikai klíma alakul ki, amelyben nem eltapossák a társadalmi kezdeményezéseket, hanem lehetőséget adnak ezeknek megfelelő törvényi keretek között működni - tette hozzá.

Gaudi-Nagy Tamás 2010. június 7-i interpellációja

A Házszabály 90. § (1) bekezdése alapján interpellációt kívánok benyújtani a Legfőbb Ügyészhez

"Mikor veszi észre az Ügyészség, hogy forradalom volt és ennek megfelelően mikor állítja le a bukott rendszer által politikai ellenfelek ellen indított koncepciós eljárásokat, különös tekintettel Szima Judit rendőr szakszervezeti vezető, a Hunnia Csoport tagjai - köztük Budaházy György - és végül, de nem utolsó sorban Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Kiss Róbert, a vonatkozó jogszabályi előírások ellenére kormányzati megrendelésre feloszlatott Magyar Gárda volt főkapitánya elleni eljárásokat?" - tette fel a kérdést a parlamentben Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik frakció tagja a legfőbb ügyésznek.

A nemzeti érzelmű magyar emberek elmúlt években tapasztalható üldöztetése hazánkban elképesztő méreteket öltött.

Sokszor koholt bizonyítékok alapján vontak (és vonnak máig is) eljárások alá olyan személyeket, akiknek egyetlen "bűnük" az volt, hogy a hatalmi önkénnyel szembeszegülve hallatták szavukat és képviselték a hatalom által magukra hagyott elesettek érdekeit.

A bíróság ilyen koncepciós eljárásban ítélte el Szima Juditot, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének vezetőjét  zókimondásáért, ilyen keretben folytat több, mint egy éve eljárást
Budaházy György és társai ellen, továbbá a volt Magyar Gárda Mozgalom tagjai ellen is.

Szima Judit szakszervezeti vezetőt azért ítélte első fokon - a pénzbüntetésen kívül - lefokozásra a bíróság bujtogatás miatt, mert csupán a hatályos jogszabályokban biztosított szakszervezeti jogosítványait gyakorolva szót emelt a politikai hatalmat elvtelenül kiszolgáló, korrupt rendőri vezetőkkel szemben. Azon vezetőkkel szemben, akik a mai napig székeikben ülve a rendőri állomány fegyelmét  és rendeltetésszerű működését veszélyeztetik, akik a rendőri állományt kizsigerelik, és teszik lehetetlenné a hivatali eskünek megfelelő közrendvédelmi feladatok ellátását a magyar rendőrök részére.

Nincs még egy olyan ország egész Európában, ahol a feladatukat lelkiismeretesen ellátó szakszervezeti vezetőkkel ilyet mernének tenni! Amennyiben ezen koncepciós eljárások folytatódnak, a szakszervezeti tevékenység teljes mértékben ellehetetlenül.

A Hunnia Mozgalom tagjaival szemben is számos koholt bizonyítékok alapján megindult büntetőeljárás folyik, Budaházy György ellen 2002. óta 13 szabálysértési és büntetőeljárás indult, csak azért, mert
következetesen kiállt a nemzet szabadságáért, mert szembeszállt a hatalmi önkénnyel. A hatalom egyre keményebb eljárási eszközökkel lépett fel, ennek csúcspontja az a koncepciós eljárás, amelyet a
Gyurcsány-rendszer indított meg vele szemben.

A nyomozás során a hatóságok odáig is elmentek, hogy a büntetőeljárási törvény megsértésével szereztek be bizonyítékokat. Ezen túl ebben az eljárás során mutatták be azt a bizonyítéknak távolról sem nevezhető, emlékezetes robbantásos felvételt is, amelyet Draskovics Tibor volt igazságügyi miniszter tárt a nyilvánosság elé, és amelyről később bebizonyosodott, hogy teljes mértékben hazugság.

A Magyar Gárda kapcsán megindult eljárásban a nyomozati iratok jelenleg 4200 oldalnál tartanak, az eljárás által elérendő cél pedig nyilvánvalóan a Jobbik elnökének, Vona Gábornak a levadászása, hiszen
azt is gátlástalanul megtették, hogy az őellene indult eljárást nem függesztették fel azt követően, hogy a Jobbik listavezetője lett.

Rajtuk kívül még több, mint félezer tisztességes magyar emberrel szemben indítottak az elmúlt egy évben szabálysértési és büntetőeljárásokat, csak azért, mert kifejezték együttgondolkodásukat, összetartozásukat. Nem átallnak vegzálni békés templomi gyülekezetet és temetési szertartáson részt vevő gyászolókat sem!

E magyar emberekkel, gárdistákkal szemben jelenleg is megtorló intézkedések folynak, azonban az ellenük indult eljárások rendre megszüntető döntésekkel végződnek, bebizonyosodva, hogy ők állnak a
jogszerűség talaján, és a rendőrség sértett törvényt a velük szembeni fellépéssel.

Véget kell vetni végre annak az elmúlt nyolc évben folytatott hibás gyakorlatnak, hogy az ügyészség politikai megrendelésre von vád alá és tartat fogva ártatlan embereket, pusztán a politikai meggyőződésük miatt.

Az elmúlt nyolc év szemkilövető, politikai szabadságjogaikat gyakorló, alkotmányos jogaikkal élő embereket megnyomorító kormányzásának vége, a jogsértések elkövető felelni fognak tetteikért. Kérem, hogy az Ügyészség ne támogassa a továbbiakban ezen rendszer fenntartását, és inkább a valódi bűnelkövetők ellen kezdje meg végre a nyomozásokat, a nemzeti vagyon elherdálásáért felelős egyéneket, a szabadságjogokat lábbal tipró rendszert működtető és támogató személyeket vonják felelősségre.

Közös érdekünk, hogy lezárulhasson ez az 50-es éveket idéző korszak, és az állampolgárok ismét a jogszabályokban biztosítottak szerint élhessenek Alkotmányos jogaikkal.

Várom megtisztelő válaszát!

Dr. Gaudi-Nagy Tamás Jobbik