A sajtó minden oldaláról érkezett beszámolóiból, valamint a hozzánk eljutott egyre sokasodó egyéni híradásokból értesülünk arról, hogy a miniszterelnök balatonöszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követő tüntetések és zavargások kapcsán indult rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárások során egyértelmű sérülést szenvedtek az alkotmányos elvek, a törvények és az emberi jogokat védő nemzetközi egyezmények.

A hatályos magyar Alkotmány és törvények következetesen a bíróságokra és az ügyészségekre bízzák az alkotmányos rendnek továbbá az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelmét. Kimondják, hogy az állampolgárokkal szemben kegyetlen, embertelen és megalázó eljárás nem folytatható. Kimondják, hogy a büntetés kiszabásánál a tettarányosságot, az elkövető személyét figyelembe kell venni.

A sokféle érdekkörből és társadalmi csoportból folyamatosan érkező hírek és beszámolók egybehangzó tartalma alapján nyilvánvaló, hogy a rendőrség és más nyomozati szervek bűnüldözési eljárása nem kevés esetben téves irányt vett. A tettesek elfogása során nem kis részben ártatlan személyeket is őrizetbe vettek. Nyilvánosságra kerültek olyan adatok és tények is, amelyek szerint a rendőrség messze túllépte jogosítványait, amikor a társadalmi rendet nem veszélyeztető, pusztán a bűncselekmények helyszínén jelenlévő személyeket vett őrizetbe. Ez az alkotmányosságot sérti.

Még súlyosabb megítélés alá esik, ha az ügyészség ártatlan személyek vagy a társadalomra jelentéktelen mértékben veszélyes cselekmények elkövetői ellen is előzetes letartóztatás kényszerítő intézkedését indítványozta, noha a szükséges és indokolt bizonyítékok nem álltak rendelkezésre. A legsúlyosabb megítélés alá azonban az esik, ha független, csak a törvényeknek alávetett bírák, akiknek döntése garanciális jellegű, a tömegével előállított gyanúsítottakat megfelelő bizonyítékok és körültekintő eljárás híján, a kötelességszerű érdemi vizsgálat nélkül helyezték előzetes letartóztatásba. Több esetben már első fokú ítéletet is hoztak olyan személyekkel szemben, akiknek - az eset összes körülményeit megismerve - bűnössége kétséges vagy olyan jelentéktelen, hogy a rájuk kiszabott büntetés messze eltúlzott. Sérti a jogállamiságot, hogy esetenként személyükben és a tett tárgyi súlyában kismértékű társadalomra veszélyes cselekmények büntetése messze nincs arányban a közelmúlt nem egy igen kirívó, jelentős súlyú bűncselekménye elkövetőjével szemben alkalmazott ügyészi indítvánnyal illetve meghozott ítélettel. Ugyanakkor a bírói függetlenséget súlyosan sértőnek tekintjük és elítéljük az eljárásban részt vevő ügyészek és bírák személyes adataival történő visszaélést.

A kifogásolt alkotmánysértő bűnüldözői és ítélkezési sorozat hazai jogtörténetünk legrosszabb időszakát idézi. A naponta érkező híradások az indokoltan vagy indokolatlanul előzetes letartóztatásba helyezett gyanúsítottakkal szemben alkalmazott kegyetlen és embertelenül megalázó bűnüldözői cselekményekről tudósítanak. Ez az alkotmánysértő gyakorlat elfogadhatatlan úgy a Magyar Köztársaságban, mint az Európai Unióban, amely különleges hangsúlyt fektet a jogállam és az emberi jogok védelmére. Különösen fájdalmas és megdöbbentő, hogy e súlyos jogsértésekre éppen az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján kerül sor a hazai hatóságok részéről.

Mi, a magyar jogásztársadalom tagjai hivatásunknál fogva is elítéljük a törvénysértő eljárásokat, amelyek az utóbbi hetekben Magyarországon jelentős számban megtörténtek. Kérjük, hogy alkotmányos kötelezettségével összhangban, jogi lehetőségeit felhasználva és társadalmi súlyával élve szíveskedjék mindent megtenni annak érdekében, hogy a törvénysértéseket haladéktalanul megszüntessék, a már elkövetett jogsértéseket a leghamarabb kivizsgálják, elkövetőiket felelősségre vonják, a sérelmet szenvedettek pedig teljes kártérítést kapjanak.

Nekünk nincsenek alkalmas eszközeink a jogellenes gyakorlat leállítására. Azonban magyar jogászként, akik az Alkotmányra és az igazság szolgálatára esküdtünk, mégsem hallgathatunk, mert vétkesek közt cinkos, aki néma, de még inkább felelős, aki bár tehetné, de nem tesz meg mindent a jogállamiság érvényesülésért. Mert a jogállamot és a demokráciát csak jogszerű és alkotmányos eszközökkel szabad védelmezni.

Dr. Herczegh Géza, a Hágai Nemzetközi Bíróság nyugalmazott bírája

Dr. Jávor Béla ügyvéd,

Dr. Király Miklós, tanszékvezető egyetemi docens

Dr. Zlinszky János, volt alkotmánybíró

Kapják:

A Magyar Köztársaság elnöke,

A Magyar Országgyűlés elnöke

A Magyar Alkotmánybíróság elnöke

A Legfelsőbb Bíróság elnöke,

A Legfőbb ügyész

Az Országos Rendőrfőkapitány

Az igazságügyi és rendészeti miniszter

Valamennyi ombudsman

A magyar országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke

A magyar országgyűlés rendészeti bizottságának elnöke

A magyar országgyűlés emberi jogi és kisebbségi bizottságának elnöke

A magyar országgyűlés valamennyi frakcióvezetője