A+ | A- | Alap
2012. február 04.  
Advertisement
Kezdőlap
Információk
Kapcsolat
Weblaptérkép
Jogvédő Hírek
Tárgyalási Napló
Nemzeti Vagyonvédelmi Munkacsoport
A Magyar Gárda ügyei
Tanúkat keresünk!
2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlások
2007 őszi tüntetések
A Lelkiismeret'88 Csoport ügyei
Történelmi Igazságtétel:
- A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
- Képíró Sándor Csendőr ügye
- Kristóf László jogi rehabilitációja
Budaházy György ügyei
Választás 2006
A váci nemzeti könyvespavilon ügyirata
Képes Krónika ügy
Németh Csaba ügye
Próbaperek a délvidéki magyarok állampolgárságáért
Kvassay hídi ügy
Az egri Markoth Ferenc kórház ügye
2008. április 11-i tüntetések
Videók és Képek

Iratkozzon fel heti hírlevelünkre!








A Magyar Köztársaság bírósága ismét elítélte Budaházyt (Videók: Gyuri, Gaudi és Morvai) PDF Nyomtatás E-mail
2010. február 03.
A hazafit félmillió forintra büntették a szovjet szörnyemlékmű megrongálásáért.

http://szentkoronaradio.com
csekel, Wed, 2010/02/03 - 08:03

A Pesti Központi Kerületi Bíróság jelentős kárt okozó rongálásért Budaházy Györgyöt ötszázezer forint megfizetésére kötelezte, ami meg nem fizetés esetén 500 nap fogházra változtatható. Ez utóbbi esetben az eddig börtönben eltöltött idő beleszámítana a büntetésbe.
Beszámoló a tárgyalásról

Folytatódott a szovjet szörnyemlékmű megbontása miatti per, a bizonyítékok bemutatásával és egy tanú meghallgatásával. (Szilvásy Péter betegsége miatt nem tudott eljönni, egy másik tanút pedig hazaküldtek, mert az ügyvédje nem tudott részt venni a tárgyaláson.)

Budaházy tárgyalására rengeteg szimpatizáns érkezett, akik legelőször is azzal szembesültek, hogy a 10 fős tárgyalóterem túl kicsi lesz és nem fog mindenki beférni. Nagy nehézségek árán jutottak be a családtagok és a sajtó képviselői, ezután a bírónő (ugyanaz, aki legutóbb volt) közölte, hogy ő is úgy látja, hogy túl kicsi a hely, ezért áthelyezte a tárgyalást a 3. emeletről a földszintre. Ennek köszönhetően kezdődött el egy órás késéssel a per, viszont ennek köszönhetően juthatott be végül mindenki a terembe, aki eljött. A bírónő utalt rá, hogy megtehette volna, hogy nem változtat semmin és tulajdonképpen meg kellene neki köszönni, hogy milyen rendes volt, de mi biztosak vagyunk benne, hogy a legutóbbi tárgyalás rossz emlékei éltek benne, amikor a döntését meghozta.
Általánosságban jellemző volt egyébként a bírónőre, hogy ezúttal egy kicsit visszafogottabb stílusban vezette le a tárgyalást.

Amikor Budaházy megérkezett, őt hangos ováció és taps fogadta. A szimpatizánsok egy "Veled vagyunk Gyuri!" feliratot is a magasba tartottak. Gyuri egy rögtönzött interjút adott a tv-kameráknak, majd röviden tanácskozott az ügyvédjével. A bizonyítási eljárás során előkerült egy rövid videó, amelyen az látszott, hogy Budaházy egy piros pulóverben a szovjet címert feszegeti. A bírónő kérdésére, hogy felismeri-e magát, a hazafi igennel válaszolt.

Ezt követően az ügyész ismertette a vádat, amiből kiderült, hogy Budaházy a korábbi vallomásában elmondta: 2006. szeptember 18-án este ő csak csatlakozott a szabadság téri szovjet emlékmű egyik címerének lefeszegetőihez, hiszen tudni kell, hogy a cselekményt, amivel vádolják nem egyetlen ember követte el, hanem több, mivel a címert nehéz és fárasztó volt eltávolítani, az legalább egy órába telt és őt is "leváltották". Elmondása szerint egy "Szabadság" nevű téren nincs helye a megszállók emlékművének!

A vádbeszéd során kiderült: a szörnyemlékmű a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szerint képzőművészeti alkotás. A feljelentés rongálás miatt történt, az okozott kár több, mint 7 millió forint. (Ezzel, hogy ezt kimondták, tulajdonképpen elismerték, hogy korábban túlszámlázták az emlékmű felújítását.) Az ügyész szerint az elsőrendű vádlott, Budaházy György, akkor is társtettesnek minősül, hogy ha a többi elkövetővel nem ismerték egymást. Végül az ügyész börtönbüntetést kért Gyurinak.

A hallgatóság néhány tagja ezt hallva, tiltakozásképpen, felháborodva és megjegyzéseket kiabálva, kivonult a teremből.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd egy kis történelmi áttekintéssel kezdte a védőbeszédét, melyet időnként meg-meg szakított arra az időre, amíg kicserélték a kazettákat a hangfelvételt készítő magnóban. (XXI. század) Gaudi kérte a bíróságot és hallgatóságot, hogy képzeljük magunkat 65 évvel ezelőttre.
"Emlékezzünk arra, hogy a Vörös Hadsereg Magyarország fővárosát Budapestet ostrom alá vonta, több tízezer nőt erőszakoltak meg és rengeteg szenvedést okoztak a magyar és zsidó embereknek." - mondta.

Beszélt az Ereklyés Országzászlóról, amelyet leromboltak a szovjetek és helyette felépítették a saját emlékművüket, engedély nélkül. Halottakat is helyeztek oda, amelyek azonban már nincsenek az emlékmű alatt. A védőbeszédből azt is megtudhattuk, hogy a Szabadság téren 2000-ben mélygarázs építésébe kezdtek, mely során elbontották az emlékművet, az akkori kormány és az V. kerületi vezetők azonban visszaépítették azt. Tanulmány készült arról, hogy az emlékmű, mivel nem tartalmaz sírt, áthelyezhető lenne máshová, ráadásul még az oroszokkal is lehetne tárgyalni erről.

Megállapítást nyert továbbá, hogy mivel jogszabály rendelkezik a kulturális javak védelméről, a kérdéses szovjet emlékmű nem élvez semmiféle védettséget, hiszen nem szerepel a védett emlékművek listáján.

Gaudi szerint azokat kellene felelősségre vonni, akik újjáépítették az emlékművet 2002-ben, önkényuralmi jelképet használva rajta, hiszen az ötágú csillag a Szovjetunió jelképe volt, ami 2002-ben már nem létezett.

A védelem kitért arra is, hogy Budaházy György nem lehet társtettes, hiszen nem ismerte a többi vádlottat azelőtt. "Az, hogy eltűnt a címer és másikat kellett csinálni helyette, nem Budaházy bűne." - mondta az ügyvéd. A védőbeszéd végén az is elhangzott, hogy nem büntethető az, aki annak tudatában hajtja végre a cselekményét, hogy az a társadalomra nem veszélyes. Márpedig egy címer lefeszegetésében való részvétel nem veszélyes a társadalomra. A védelem felmentést kért az elsőrendű vádlottnak.

Budaházy az utolsó szó jogán kielemezte, hogy mi is vezetett oda, hogy az emlékmű rongálására sor kerülhetett azon az éjjel. Elmondta, hogy 2006 robbanópont volt, az utolsó csepp a pohárban annyi megpróbáltatás után. Aki ott volt szeptember 18-án este és később október 23-án is, érezhette, hogy forradalmi a hangulat. Forradalom volt azokban az időkben. (Nemhiába nevezték a tüntetőket "forradalmároknak" a rendőrök - a szerk.)

A hazafi elmondta, hogy az Ereklyés Országzászló az egy igazi művészi alkotás volt, ellenben a szovjet emlékművel. Hangsúlyozta, hogy ennek az emlékműnek nincs helye a Szabadság téren, sem egyéb katonai temetőben, mert van már ilyen emlékműből elég!

Budaházy utolsó mondata a tárgyaláson az volt, hogy ennek a bíróságnak az ítéletét nem fogadja el, hiszen az nem illetékes a hazafias cselekedetek elbírálásában, de még a hazaárulók elbírálásában sem. "Egy hazafi bírságolására csak egy szabad és független Magyarország bírósága jogosult." - mondta Gyuri.

Ezután a bíróság visszavonult ítélethozatalra.

Az egy órás szünet után a Magyar Köztársaság bírósága ötszázezer forint pénzbüntetésre ítélte Budaházy Györgyöt a budapesti Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt indult büntetőperben. A harmadrendű vádlott ugyanennyi pénzbüntetést kapott, a bíróság szerint mindketten bűnösek jelentős kárt okozó rongálásban, amelyet társtettesként követtek el.

Videók és képek itt: http://szentkoronaradio.com/belfold/2010_02_02_a-magyar-koztarsasag-birosaga-ismet-elitelte-budahazyt
 
< Előző   Következő >

Nemzeti Jogvédő Alapítvány © 2010. - Legfrisebb jogvédő hírek, magyar nemzeti jogvédelem